Reménytelenül bizakodva // Ich habe fertig

Ich habe fertig
Euer Hass ist unser Stolz!
Ich habe Facebook

Feedcenter
Friss kommentek
Archívum
Reménytelenül bizakodva
Írta: PaulanerSalvatore 2012. jan. 27. 14:59 

Két elkerülhetetlen dolog feltétlenül vár ránk másnaposságunk első éber perceiben, amit ugyan sokszor halasztgatunk órákig, de előbb utóbb szint kell vallani. Belenézünk a tükörbe és a pénztárcánkba. Vállaljuk a felelőséget a tegnapi szégyenért, dorbézolásért, mámorért, mikor mi sül ki. Eljött az ideje, hogy Bastianék is odasomfordáljanak a tükör elé és a múlt heti, gyalázat kategóriájába eső koraestért szembe köpjék magukat. Ma Wolfsburgban másnap van, a keményebbik fajtából. Egy csúnyácska kaland vérre szomjazó exével, a telehányt WC deszka jpegjével, a tehetetlen házmester tenyérbe boruló arcával…
Írtuk fél évvel ezelőtt, a Wolfsburg meccs bevezetőjében, s azóta egy lényeges tudáselemmel lettünk gazdagabbak. Míg augusztusban sejteni sem sejtettük, hogy mi lesz a csapatépítésnek a vége, addigra ma már tudjuk, hogy ez a csapat tud működni. Ettől függetlenül ez megint igen kellemetlennek ígérkezik.

Nem tudjuk, hogy acdcisti másnapja vagy a meccset végignéző kitartók péntek estéje volt-e keményebb, mindenesetre a tünetek hasonlók lehettek a csapat játéka láttán: enyhe émelység, fáradékonyság, étvágytalanság, nehézséget okozó mozdulatok, kedvetlenség, tanácstalanság és határozatlanság.

A fiúk megint telehányták a WC deszkát.

Pedig okkal hittük az ősz közepén, hogy tanultak az év eleji kóválygásból, megtanultak bánni a lehetőségekkel, ráléptek az ösvényre és egy alaposan kidolgozott szisztémát követve a tudatosság lámpását szemük elől nem tévesztve közelednek a salátástálhoz. Gyakorlatilag minden működött, mert egy kis segítséggel Jupp megtalálta a hogyanját. Hogy a Robben sérülése okozta kényszer volt az ami rávette arra, hogy Európa legbivalyabb belső hármasával alázza körbe a Bundesligát és sorozza meg az ún. halálcsoportot, az lényegében tökmindegy. Azzal a tizenegy emberrel működött a rendszer. Egyébként a rendszer szónál csak a pina szót szeretem jobban. Kulcsfontosságú.

A kisebb hanyatlást mi lendületből Bastian kiesésével –és szinte azonos pillanatban bekövetkező Gustavo formahanyatlással- magyaráztuk. Sőt, Jupp rendszerváltását, amivel ugyan számoltunk, de nehezen hittük volna a Dortmund meccs előtt nem látjuk egy elvetélt ötletnek. Messzire vezetne, ha megint elkezdenénk vidalozni, nem erről szólna, még ha jogos is lenne.

A hármasből egy maradt, ráadásul Robben vissszatérésével kézenfekvő is volt a 4-2-3-1. Viszont ezzel, hogy elvesztettük a középpályán a dominanciát menetrendszerűen kijöttek a keret gyengeségei, többek között a belső védelem féloldali instabilitása. Szinte minden alkalommal elmondom, hogy kedvelem én Buytent, mert vicces fiú, meg szívétlelkét, de nem neki kellene vezetnie a Bayern védelmét, mert Bódy Szilvit sem teszem meg vezérigazgatónak az OTP-nél, csak azért mert nagyok a  csöcsei. Következesen kitartok az mellett, hogy Rafinha szerepeltetése a kisebb rossz, erősebb a jobb oldalunk vele, mint Boatenggel. Buyten sérülésével inkább nyertünk. Zárójeles megjegyzés, hogy Jogi keze mélyen benne lehet Boa szélen szerepeltetésében, elnézve a válogatottnál történő kétségbeesett jobbhátvéd keresést. Erre mondják, hogy visszanyal a fagyi?

Jobbra ki!

Pénteken a ’Gladbach ellen igazából semmi olyan nem történt, ami miatt világvégét kellene kiáltani, meg elhitetni Európával, hogy nem vagyunk képesek lefocizni bárkit is a kontinensről. Egyszerűen Jupp benézte ezt a meccset és talán félelemből, talán a rá jellemző biztonságból nem merte visszavariálni a kártyáit úgy, hogy ütőképessek legyünk. Ez mellé jött még Neuer kapitális hibája. Sok volt ez így együtt, Buytennel, Ribery hiányával, Tonival a bal szélen és a lyukas középpályával.
Egy nehézséget látunk, ami megakadályozhatja világuralmi törekvéseinket és egy reklámtáblazúzós hisztiben bármikor előtörhet: Robbennek, Riberynek, Kroosnak és Müllernek egyszerre nem lehet helyük a pályán. Komoly meccsen semmiképp. Hallod, Arjen?
Mocsing mondta, hogy Kroos a Bayern része lett az ősszel és ezzel még én sem szállok vitába, maximum annyiban merem kiegészíteni a fizetésmegvonástól tartva, hogy a három belső középpályás része lett a Bayernnek és jelenleg Kroos passzol leginkább ezen hármas egyik szerepkörbe. El tudnánk ott mást is képzelni, de nem lehet vita, hogy ez a Bayern akkor működött az ősszel, ha Guszti és Bastian egészítette ki Tonit.

Valakit le kell ültetni a négyesből, aki semmiképp sem Ribery lesz az, hiszem láttuk, hogy nincs opciónk az Ő pótlására. Bastian mellett az ő hiánya a leginkább szembeötlő január végéhez közeledve. Mellesleg nyalogassa meg Berni, a téli alvás után áporodott segglyukát még a Köln elleni hiszti miatt. Egy hete fájt ez nekünk igazán.

Kemény döntést kell hoznia Juppnak, vagy ügyesebben rotálnia, hogy a kiadó jobboldalra a két hisztis sztárunkat egyszerre tartsa játékban. Előny, hogy mindkettőnek más az erőssége, és ebből hasznot is lehet húzni, de be kell látni, hogy egyszerre ez nem fog menni.
Nem kell újat alkotnia, ilyet dőreség is lenne várni az egysíkú Törpapától. Már az is meglepő volt, hogy képes volt alkotni egy olyan szisztémát, amit tényleg bárki ellen veszélyes lehet. Persze álmodozhatnánk is rugalmasságról, meg váratlan taktikai húzásokról,  (mondjuk 4-1-nél elég váratlan a kettős csere a 91. percben...) de az előzetes várakozások túlszárnyalásával én már szívesen beülnék vele a kandalló elé egy bögre kakaóval beszélgetni. Bármiről.

Mindenkit a megszokott helyére kell rakni és lerendezni a Robben- Müller kérdést, ahogy egy edzőnek kell. Ha kell akkor szótagolja, ha kell betűzze, de Thomas Arjen fogja fel: CSE-RE LE-SZEL, FI-AM!
Nem tudjuk eleget hangsúlyozni: egyszer ez már működött. Azért még egyszer: 4-3-3!

Címkék: beharangozó, Jupp, kroos, robben, wolfsburg
Kommentek: 102 komment

Eddig 102 komment érkezett

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá a bejegyzéshez. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.